Utazások az életnek nevezett hullámvasúton

Joszif Visszarionovics rátette a lakatot a Krivoj-rogi Vas és Fémmű egyetlen még el nem lopott kapujára, ahol háttérbe vonulása óta portásként tengette mindennapjait és borongós tekintettel utoljára végigpillantott az elhagyatott területen, visszagondolva az itt illegalitásban…

Kedves utasaink!Megérkeztünk Ambivalencia városába, mely ahogy azt említettem már a skizofrén spanyol betegek kolóniája volt az 1700-as években. A telepet a két Persona Non Grata nővér alapította, akik ikrek voltak, ráadásul hármasikrek, s erre a névre hallgattak: Uno és Dos.…

Kedves utasaink!Isten hozta Önöket az El Horrd magad Hotel és reszortban!Pár szóban szeretnék mesélni Önöknek a hotel mellett 3,8 hektáron elterülő Yucca Tán arborétum történetéről:Nevét a nagy botanikus és felfedezőtől; Sir McAbout-tól kapta, aki 1872-ben a kenyai…

Kedves Hölgyeim és Uraim, szeretett turistáink és pénzforrásaink!A mai napon egzotikus túrára indulunk. Utunkat a mexikói El Baltastam hegység El Curta nevű településén kezdjük rövid városnézéssel. El Curta a világtörténelembe a templom tövében legelő vietnámi csüngőhasú…

Kedves Olvasóim! (Ha még vagytok...)Arra gondolásztam nagy merészen, mi lenne, ha elkezdenék egy történetet, amit a kommentjeitek (ha lesznek) alakítanak majd tovább? Próba cseresznye, oszt majd meglássuk, mi lesz belőle :-) :Günther Spachtel és Hans Malter Berlinben laktak, már az…

Ez úgy kellett nekem, mint kamikázepilótának a sisak.

Első termékemet őstermelőknek ajánlom:

A szabályokat mostantól én hozom. Ha kell hazudok, ha kell ölök, ha kell játszom szeretőt, s füledbe súgom a szavakat, miket mindig is hallani szerettél volna. Úgy ölellek, mintha utolsó lennél a földön, vigyázz hát velem.   A maszkot feltettem, mögé már Istenünk sem…

Vágtál te ottan nekem mindenféle pofát. Hogy ez nem jó, meg az nem jó, meg nahát. Illatod a füstbe temetted, s elmentél, mert neked az kellett, hogy téged nézzelek, s mégis mindenki nézhetett, mikor vállad ívét megmutattad mindenféle fehérre festett falnak. Neked kellett, hogy…

Furcsa álmok jőnek és vétetnek lakást fáradt szívemben. Szeretkezések, beszélgetések, ki nem mondott és már ki nem mondható szavak. Egy ölelés valakivel, akit most látok először, akinek testét mindenki birtokolhatja pénzért, s aki mégis csak az enyém a fehér villanásig. Egy…

Itt fekszem ebben a dög koporsóban kedves naplóm, amit a hülye fiam vett, annál a temetkezési vállalkozónál, aki a legolcsóbban elkapart és már fentről írom az utolsó sorokat.

Na drága naplóm, már jó pár napja nem véstem beléd egy sort sem, pedig annyi minden történt velem, vagy mégsem? Tegnap kezembe fogtam a boldogult Erzsikémtől maradt sárga neccszatyrot, mert elfogyott a tablettás borom és leballagtam a sarki éjjel-nappaliba, amit a köznyelv csak…

Ezer elmosódott arca volt a víznek, mint a benne élő vágynak, s mégis állandóságában kezdtek kirajzolódni ennek az arcnak azok a vonásai, amit mindig is látni szeretett volna.A parton ült megint, nézte ahogy a nap megcsillan a hullámokon, s beléjük csíp. Sugarai megtörtek, …

2008.08.23.   Csörög a telefon, most jövök rá, hogy ezt még nem kapcsolták ki. De persze, hogy nem kapcsolták ki, hiszen be sem kapcsolták. Emlékszem 1965-ben két láda Kőbányaimba került, hogy a telefonszerelő Jóska rácsippentett a Svasszermannék vonalára, a készüléket…

- Halló!- HallókezétcsókolomszépjónapotÖnnekéskedvencsaládjánakmegaszomszédMatusekbácsinakKovácsOttóvagyokatésztagyártókmagyarországiegyesületénekképviseletébenhívomÖnt.- Igen?-…

Vádollak bennetek!-mondta az egymás mellé helyezett köveknek; mindegyikük egy-egy név volt. Először is vádollak bennetek, hogy ösztöneitekkel megkívántatok, s ahogy vulvátok nedves lett, fogaitokkal beletéptetek a szívembe, amit mellkasom felhasítva tenyeretekbe rejtettem. Aztán az…

... azt hittem egyszerű a kérdés. Vagy érdektelen?

...arról a szóról, hogy "ember"?

Ki mint wet, úgy arat.

Először vala a csend, ami lassan siklani kezdett a levegőben, s zajjá változott, mikor a zárba dugták a kulcsot. A kilincs és a zsanérok nyikorgásával, a nyíló ajtó hangjával, mintha ezer csengő-bongó csengettyű törte volna meg a fűszálak néma hajladozását. S a hangok egyre…

Pillanatra megtorpant, felszegte a fejét és beleszagolt a levegőbe, úgy szimatolt, mint egy vad, ki megérzi a préda szagát. Ismerős volt neki az illat, amit érzett. Emlékek éledtek újra. Eszébe jutott egy régi tavasz és egy régi nő. Imádta rajta ezt az illatot. Azóta is csak…

Az esőcseppek, mint apró üvegszilánkok karistolták a barázdált arcot. Szürke szeme -amiben volt valami furcsaság- végignézett a tájon. Mintha csak a fákat, a vízmosásokat, az erdő mélyén megbúvó vadakat kutatta volna tekintetével. A kicsit vérágas szemekben senki sem vette…

  Évek óta van egy vers, ami egyfajta teszt számomra. Egy darabig megmutattam mindenkinek, akiből kedves(ebb) lett, aztán leszoktam róla. Volt akiből megrökönyödést váltott ki, volt aki csak annyit mondott: „aha”, volt aki egyszerűen kegyetlennek és szörnyűnek…

Kisiklasz a kezeim közül, mint fehér papírlapon a betűk futsz tova; aztán az „l” hurkájával kicsit visszakanyarodsz, s mész tovább egy másik betűbe, talán épp egy „f”-be. Ahogy a sorok egyre jobban betöltik a papírt, úgy kerülsz messzebb tőlem. Valami üres…

- nem kell neki virágot venni, előtte és utána beszélgetni vele- tejet is ad- végszükség esetén le lehet vágni- ezután a bőréből takarót is lehet készíteni- végül és utolsó sorban: őszintén mekeg :-)P.S. A félreértések elkerülése végett, eme szösszenet minden sértő…