Történetek az életemből, az életemről, gondolatok, valamik, zenék, dolgok, amiket emlékül hagyok fiamnak és mindenkinek, aki megtisztel azzal, hogy olvas.
A szabályokat mostantól én hozom. Ha kell hazudok, ha kell ölök, ha kell játszom szeretőt, s füledbe súgom a szavakat, miket mindig is hallani szerettél volna. Úgy ölellek, mintha utolsó lennél a földön, vigyázz hát velem. A maszkot feltettem, mögé már Istenünk sem…
Vágtál te ottan nekem mindenféle pofát. Hogy ez nem jó, meg az nem jó, meg nahát. Illatod a füstbe temetted, s elmentél, mert neked az kellett, hogy téged nézzelek, s mégis mindenki nézhetett, mikor vállad ívét megmutattad mindenféle fehérre festett falnak. Neked kellett, hogy…
Léptem egy helyben marad, Nékem sehol a mindenütt. Falevél a szélben rezdületlen; Esőcseppekben a nap rám lesüt.Mosolygok minden rémületben, S nékem zöldell az összes téli ág, Vak vagyok és mégis látok, Néma vagyok, s dúdolom százezer ének dallamát. Elrohanok, ha rám…
Bevallom a napfelkeltét,amit egy azóta már halott lánnyalláttam a keszthelyi mólón.Bevallok szeretkezéseketférjes asszonyokkal,hogy az évektől néhameggörnyed a hátam.hogy meg-megremegek a félelemtől.Bevallom a söröket és a feleseket,a torkomat kaparó, nikotint,a reggeli…
Évek óta van egy vers, ami egyfajta teszt számomra. Egy darabig megmutattam mindenkinek, akiből kedves(ebb) lett, aztán leszoktam róla. Volt akiből megrökönyödést váltott ki, volt aki csak annyit mondott: „aha”, volt aki egyszerűen kegyetlennek és szörnyűnek…
Régebben írtam már, hogy nagyon szeretem Cseh Tamás zenéjét. Ma csak úgy eszembe jutott egy száma, aminek az az érdekessége, hogy a szövegét nem Bereményi Géza, hanem Csengey Dénes írta, aki a rendszerváltozásnál szűkebb pátriámban lett érdekes körülmények között…
Láttad a vadlovak habzó hátátaz utolsó szabad vágtában,mielőtt végképp be nem törettek?Láttad a karámban kipányvázva őket?Szemükben alázat izzott már csak...Sorsunk, s végzetünk, mint az övék:forgunk, vágtázunk habzó testtel,míg végül minket isbetörnek és…
A seb néha gennyedzik,Ha megnyomom, a váladékSárgán folyik szét szívemen.Szidok Istent embert,Senkit sem, S ezt a kurva életet.Tépett csomagolópapírA karácsonyfa alatt.Sosemvolt emlékekbenHiszem mindennap,Hogy élek, s belehalokA Nap fényébe.Pusztítom magam,Mert azt hiszemÉltem…
Sosem láttam a filmet. Zenéjének
Dallamát mégis vidáman fütyülöm,
Velem együtt dúdol lábamon körmöm.
Nem érted? Hát valakit még ma kérdj meg,
Mi értelme a nem költő versének,
A pár sornak, mit sikerült kisütnöm,
Meg hogy mit keres itt lábamról körmöm?
(Hát kellett a…
ÁgyakVágyakVadak.Vádak.MagunkatMásokétHatárokatKorlátokatFeszegetniMegszökniMaradni.ImádniGyötrődni.SzabadDe ki kopogtat?Fogason kabátok,Kopottak.ÁlmokÁlmomÁlmod?Tiéd?Enyém?ÉjNappalHangMi nem vigasztal,MalaszttalMarasztal.Érted?Értjük...
A csapokat,a csapokat az ablakkeretbenmondd, látod-e,míg azok el nem eresztenek?A szénsavat,a szénsavat a palackbanmondd, látod-e,míg ki nem nyitod?A levegőt,a levegőt, mondd látod-e,míg belélegzed azt?A repülést,a repülést, mondd érzed-e, míg szárnyaid vannak?A megfoghatatlant,a…
Leonard Cohen: Ez a tánc
(Federico Garcia Lorca nyomán)
Van Bécsben tíz csinos asszony,
Egy váll, min ott sír a halál.
Egy terem vagy kilencszáz ablakkal
És egy fa, hova halni mennek a galambok.
És van valami, mit széttépett a reggel
És a fagy képtárában lóg.
Aj,…
írtad ma.Játék vagyok, játékszer;A Te játékszered,S ugyanígy vagy Te isAz én játékomSzívemben őrzött titkom.Rendezője vagy egy színdarabnak,Hova lelkemTalán főszereplőnek hívtad.A szerepeket Te formálod, Mit a nézők tapssal,Vagy füttyel jutalmaznak,Ha legördül a…
Elengedünk és útra kelünk Fák kérgében jelet hagyunk Mit majd kikaparunk, Hogy senki se lássa nevünk. Homokban lábnyomunk víz mossa, S mint űzött állat Fityiszt mutatunk a halálnak, Mi angyalbőrünk karmolja.
Várod? Én várom.Vágyom, Te vágyod-e?Ragozol? Én ragozok:Játszol, játszom, játszunk;Játsszunk?Szavak? Érzések.Kétségek? Kétségesek.Kettősség?Kettős ég,Mi furcsa vörösbenCsak nekünk ég.Várod? Én igen.Ilyen lehet a gyerekfecskékElső szárnypróbálgatása.
...így próbáljuk meg keresni azt, aki majd mindenünk lehet... Nem voltál sehol Álmomban, mint elkárhozott pillanat Az éjben láttam arcodat. Megégett szárnyú lepkék Suhogtak a lámpa körül, Szárnyuk apró csapdosása Villámot szórt befagyott tó jegén. Arra mentem, hol a fehér…
Szintén egy régebbi szösszenet tőlem, ami azóta sem vesztett aktualitásából; ilyen kevés és ennyi minden szeretnék lenni...Gyémántokat akarok kócos hajamba töviskorona helyett. A könnyek helyett fussanak hűvös hegyi patakok arcom ráncain. Új csodákat akarok, melyek ódon…
Lesznek olyan bejegyzéseim, amik korábban már máshol is "feltűntek". Ez is közülük való. Őszintén bevallom, kíváncsi vagyok, ha olvastok, mikor fogom az első kommentet kapni...Anno sokat utaztam. Évekig sporttáskákból éltem az életemet, még ma is megvan az a jó…
Utolsó kommentek