Spachtelnek egy késő őszi, amolyan már a közelgő telet jelző, álmosan hunyorgó napfényes délelőtt, valamivel dél előtt randevúja volt Brünhilda Glaswerkkel. A Torgassén találkoztak, magukévá tettek egy-egy eisbechert, és kézenfogva sétálni indultak, valamiért épp a fal felé. Erre egyebekben semmi okuk nem volt. A kósza, bolondos, hideg szél szárazan zizegő, összezsugorodott leveleket sodort köréjük. Beszélgettek a közös jövőjükről. Több mindenről esett szó, például: hova mennek nyáron, első közös nyaralásuk keretében, milyen lakást szeretnének, ha kapcsolatuk eléri azt a mélységet, hogy összeköltöznének. Kevesen voltak a Torgassén ezen az álmos délelőtt, valamivel dél előtt, így hát nem is zavarta meg illetéktelenek fülelése ábrándos beszélgetésüket. Mentek hát, kéz a kézben, közeledtek a fal felé – mint már fennebb szó esett erről, semmi okuk nem volt a fal felé haladásra –, s ekkor hirtelen...

S ekkor hirtelen, mikor már a fal alatt haladtak kéz a kézben (néha kéz a másban), Günther új, barna gojzervarrott cipőjére friss malterdarab hullott. Spachtel rosszallóan nézett fel és tekintetébe örömmel telt meglepetés vegyült, mikor meglátta rég nem látott barátját, ahogy kicsomagolja az előző napi Erich Honecker beszédét 24 teljes oldalon vezércikkben közlő Volksblattból a zsíros kenyerét...

E ponton szükséges egy kis kitérő. Günther és Hans a fal két különböző oldalán élt ugyanis. Az egyik a faltól nyugatra, a másik a faltól keletre, de ugyanabban a városban. Mondhatnánk, úgy is, hogy „ugyanaz a város, de mégsem ugyanaz az ország”, ahogy egy ungarische dalszöveg találóan kifejezi. (lábjegyzet: Európa Kiadó) Sokkal többet itt nem jegyzünk meg, hiszen nagyjából mindenki tudja miről is van szó. Aki nem, az járjon utána.

Tehát Hans a zsíroskenyérrel és a vezércikkel a kezében ül a fal tetején jelen pillanatban. Günther és Brünhilda ugyane pillanatban a fal tövében áll és felfelé néz. Günther örül a találkozásnak, Brünhilda még azt sem tudja, ki az akinek Günther örül. Rövid bemutatkozás, és kapcsolatrendszer felvázolás után egy érdekes eszmecsere bontakozik ki közöttük…

Azazhogy bontakozott volna ki, mert Hans egy pillantással Güntherbe fojtotta a feltörő kérdések sorozatát. Az történt ugyanis, hogy a közelben tartózkodott Hans művezetője Wolfgang Spitzli, akiről köztudott volt, hogy a Stasi fizetett besúgója. Hans suttogva közölte barátjával, hogy annak öreg Opel Kapitän-jét hamarosan meg fogja tisztelni egy; a kelet-berlini VIT alkalmából felengedett fehér galamb, amellyel nem csak guánót, hanem levelet is küld majd.
Vajon mi állhat Hans levelében?