Délután öreganyám (aki inkognitóban buddhamama a vadászházból) hív, hogy úgy készüljek vásárolni kell menni vele, mert vendégség lesz nála ma. Kimegyek, be akar ülni a kocsijába, elkapja a hexenschuss, alig tudom kihámozni a Bajor Motorművek szösszenetéből. Megyünk az én romommal, kocsi alja a földet súrolja buddhamama pillesúlya alatt. Mondok magamnak, na ez se fogja a hattyú halálát eltáncolni a Nurejevvel a Bolsojban.  Érkezés a Nemzetközispórolás nevű üzletbe, belekapaszkodik a bevásárlókocsiba, mint valami járókeretbe. Bevásárlás csomagtartó fullon. KPM ellenőrzésnél kiakadt volna a tengelysúlymutató. Utána kitalálja, hogy étkezni kíván. Vendéglő. Szokásos műsor, elalvás, némi hangoskodás, tőccs-meríccs, magyarfikázás, nekem fejfogás és arctakarás., közben elmondok magamban 3 Tantrát.. izé.. Mantrát; Opel Mantrát, mert öreganyám (aki inkognitóban buddhamama a vadászházból) német. Fél 11 fele haza. Közli, hogy mindenhol melegnek kell lennie, 8 cserépályhát kellett felfűtenem. Ez tartott 3/4 éjfélig. 1/4 1kor közöltem, hogy zíben áht, gúte náht, ő előtte még tudatta velem, hogy 3/4 5kor kelni óhajt, mert 10envalahány embörre kő főznie. Keltem. 8 kályha felfűt megint, megkávéz, takarítónőt megvár, szentségelést meghallgat, mert nem működik az elektromos főzőlap fele és bestresszel, hogy lesz így ebéd. Én elmenekül, hazaér és ír blog.
Ja, ez már átment a mai napba is...