Régóta nem írtam. Sem okosat, sem nem okosat. Maradtak a zenék.
A gondolatok tovasiklottak, mint a befagyott tavon a korcsolya, furcsa nyomokat karcolva a jégbe. Alkotói válság, vagy csak nagyon ősz van? Alkottam valamit egyáltalán? Fene jobban tudja. 
Valaki megy, van aki jön, s vannak akik már az álmokban sem látogatnak el hozzám.
Csend van, vészterhes, vihar előtti csend, a fák levelei sem mozognak, szürke ég borul a mindennapokra.
Hú de jó volt picit sajnálni magam...