Utazások az életnek nevezett hullámvasúton

Érzem, hogy olvasol, ezért köszönök el itt tőled.
A hallgatásoddal írtad ki magad belőlem...
Tudod, amikor eldobtál, tétován kacsáztam a vízen, pattogtam ide-oda.
Valaki meglátta ezt és elkapott. Kezébe vette azt a furcsa követ, ami vagyok, s ezzel adott némi időt, mielőtt végleg elnyel a víz.
Eldobtál, s amikor téged is eldobtak, valahogy újra megtaláltuk egymást. Én pedig lettem neked; egy hang, ami ott van, ha szükséged van rá. Aztán kezdett minden megint egyoldalúvá válni.
Kerestelek, mert mint ember aggódtam érted, a betegséged miatt. Aztán megint jött valami, s újra nem kellettem.
Tudod, ezt a hibát évekkel ezelőtt egyszer már elkövettem. Akkor sem tudtam nemet mondani, kegyetlen árat fizettem érte. A történetet ismered...
Mégsem tanultam belőle sokat, hacsak azt nem, hogy téged már nem azzal a reménnyel engedtelek magamhoz, hogy visszajössz.
Tudtam, hogy küzdesz a kór ellen, hogy volt egy év, amikor elkísértük egymást minden jó és rossz utunkon, s azt hittem az az egy év jöhet vissza, amikor újra hallottam rólad.
Egyszer azt mondtad magasra tettelek. Akkor nem így volt. Az az ember tette magasra a mércét, aki akkoriban voltál. Nem volt könnyű, hogy lezuhanj onnan, de megtetted, hogy így legyen.
Utánad úgy éreztem, azt a lécet senkinek sem sikerül majd átugrania.
De ez sem így lett...
Az a kéz, ami akkor elkapott, eltörölt mindent. Nem voltak lécek, sem elvárások. Nem voltak és nem kellettek a szavak. Nem téged pótolt, hanem olyan perceket, órákat adott, amikben úgy éreztem, minden tévedésem megbocsáttatott.
Most ebből a kézből is kihullni látszok.
De itt tudtuk mind a ketten, hogy egyszer majd újra alá kell, hogy hulljak, bele a felkavart zavaros vízbe, ahol otthonom lesz az áthatolhatatlan sötét.
Megváltoztál.
Nem tudom és már nem is szeretném tudni, mi zajlik most le benned. Megértem, megértelek, de már nem akarok tudni róla.
Kiírtad magad belőlem, így lett ez az utolsó levél...
Fáj, de el kell köszönnöm tőled, immár visszavonhatatlanul.
Áldjon hát az én Istenem!