... amikor "útjára indítottam" a blogomat, hogy a közvetlen ismerősökön kívül más is fog olvasni. A statisztikákban látom, hogy mégsem így van. Némelyikőtökről tudom, ki.
Most valahogy úgy érzem, meg kell köszönnöm, a figyelmeteket, azt hogy olvastok, még akkor is, ha néha (sokszor?) nagy sületlenségek jönnek belőlem!
De ahogy már az elején írtam, mindez én vagyok. Jó és rossz dolgok. Örömök, fájdalmak, füstölgések, néha csak úgy odavetett sorok, a kényszeredett hűség az írás iránt, minden kényszer nélkül; remélve, hogy néha más is örömét leli, ha rápillant a szösszeneteimre...
Most valahogy úgy érzem, meg kell köszönnöm, a figyelmeteket, azt hogy olvastok, még akkor is, ha néha (sokszor?) nagy sületlenségek jönnek belőlem!
De ahogy már az elején írtam, mindez én vagyok. Jó és rossz dolgok. Örömök, fájdalmak, füstölgések, néha csak úgy odavetett sorok, a kényszeredett hűség az írás iránt, minden kényszer nélkül; remélve, hogy néha más is örömét leli, ha rápillant a szösszeneteimre...
Utolsó kommentek