A csapokat,
a csapokat az ablakkeretben
mondd, látod-e,
míg azok el nem eresztenek?
A szénsavat,
a szénsavat a palackban
mondd, látod-e,
míg ki nem nyitod?
A levegőt,
a levegőt,
mondd látod-e,
míg belélegzed azt?
A repülést,
a repülést,
mondd érzed-e,
míg szárnyaid vannak?
A megfoghatatlant,
a megfoghatatlant
elmondani
mondd tudod-e?
S életet,
az életed,
játszani,vagy élni kell-e,
míg le nem gördül a függöny?
...
2008.05.09. 21:38 | blueraincoat | 2 komment
Címkék: vers
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://micsodautjaim.blog.hu/api/trackback/id/tr65461933
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Valaki 2008.05.09. 22:52:49
Nyújtsd a kezed, félek,hogy két
Világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!
Világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!
blueraincoat 2008.05.09. 23:09:57
"Ne félj, ne félts,
de én is
féltek és félek:
fehér ingben, fogvacogva s
fogcsikorgatva itt állok: csoda."
de én is
féltek és félek:
fehér ingben, fogvacogva s
fogcsikorgatva itt állok: csoda."
Utolsó kommentek