Leonard Cohen: Ez a tánc
(Federico Garcia Lorca nyomán)
Van Bécsben tíz csinos asszony,
Egy váll, min ott sír a halál.
Egy terem vagy kilencszáz ablakkal
És egy fa, hova halni mennek a galambok.
És van valami, mit széttépett a reggel
És a fagy képtárában lóg.
Aj, ajajajaj
Táncolj hát, táncolj hát,
Táncolj hát, ahogy a fogak vacognak.
Kellesz, kellesz, úgy kellesz
Egy széken, hol üres tölténytár fekszik,
Egy barlangban a liliom gyengéd érintésével,
Folyosókon, hol szerelem sosem járt,
Egy ágyon, hol izzad a reggel,
A lábnyomokkal és homokkal telt könnycseppben.
Aj, ajajajaj
Táncolj hát, táncolj hát,
Öleld át rég eltört derekát.
Refr.: Ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc,
Mi a brandy és a halál sajátos illatával
Uszályát a tóba simítja.
Van Bécsben egy koncertterem,
Hol hangod ezerszer visszhangzott,
Van egy bár, ahol a srácok nem beszélgetnek már,
A blues által mind halálra vár.
És ki az, ki képedet most
A könnyek frissen vágott füzérével felövezi?
Aj, ajajajaj
Táncolj hát, táncolj hát,
Ez a tánc évekig halott volt.
Van egy padlás ahol gyermekek játszanak
És ahol hamarosan mi fekszünk majd,
A magyar gázlámpák álmában
Valami édes délután ködében.
És látni fogom, hogy bánatodhoz kötöd
Összes juhod és hófehér liliomaid.
Aj, ajajajaj
Táncold hát, táncold hát,
Így: „Sosem feledlek el!”
Refr.: Ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc...
És mi Bécsben táncolunk
A folyó az álruhám
Vadjácint virít vállamon
És ajkam combod nedves hajlatán
És lelkem elásom egy albumba
Fényképekkel és mohával letakarva,
Szépségednek behódolva
Olcsó hegedűmmel és keresztemmel.
És elviszel táncolni,
Az örvényhez, mi csuklódon már.
Oh szerelmem, oh szerelmem
Ez a tánc, ez a tánc
A Tiéd. És csak ennyi van itt.
Utolsó kommentek