Nyugis a mai napom eddig. Nem gondoltam volna a reggeli rohanás után. De eddig szerencsém van, nem ért vissza kedvenc főnököm, így van időm picit zenélgetni, elmélkedni a munka mellett. Imádok vezetni, menni amerre csak lehet. Néha csak úgy beülök az autóba, aztán hajrá előre! Mostanában ez nem sokszor adatik meg sajnos, mivel ügyelnem kell a pénztárcámra. Ki tudja szellőztetni a fejet. Rádió bekapcs, a kocsi falja a kilométereket, csak mész előre, követed a kanyarokat, közben nézed a tájat, előzgetsz, nem érdekel semmi, csak a céltalan autózás gyönyörűsége van benned.
Utolsó kommentek