Szintén egy régebbi szösszenet tőlem, ami azóta sem vesztett aktualitásából; ilyen kevés és ennyi minden szeretnék lenni...
Gyémántokat akarok kócos hajamba töviskorona helyett.
A könnyek helyett fussanak hűvös hegyi patakok arcom ráncain.
Új csodákat akarok, melyek ódon kapualjak mélyéről leselkednek rám.
Félek és irtózom arcoktól, melyek szembejönnek velem az utcán.
Érezni akarom a bitófán lógó utolsó rángását
Miközben lágyan ringatja testét a szél.
Lepkék röpte akarok lenni, míg el nem égek a lámpa fényében.
A Nap akarok lenni, mely döglött kutyaként hever
Az olajos talpfák mellett.
Én akarok lenni a cigaretta parazsa,
Melyet kezébe rejt a munkás,
Miközben a vagont pakolja.
Liliom akarok lenni úrilányok kezében
Vasárnap délután a korzón.
Én akarok lenni az égboltozat, a hófelhő
És a vihar, mi lerepíti
Gyermekek fejéről a tavaszi sapkát.
Elegem van már a kínzó vágyakból!
Élni akarok, s meghalni minden nap.
Mert még dolgom van, mert már mindent megtettem.
Hagyjatok elmenni, s hívjatok vissza!
A könnyek helyett fussanak hűvös hegyi patakok arcom ráncain.
Új csodákat akarok, melyek ódon kapualjak mélyéről leselkednek rám.
Félek és irtózom arcoktól, melyek szembejönnek velem az utcán.
Érezni akarom a bitófán lógó utolsó rángását
Miközben lágyan ringatja testét a szél.
Lepkék röpte akarok lenni, míg el nem égek a lámpa fényében.
A Nap akarok lenni, mely döglött kutyaként hever
Az olajos talpfák mellett.
Én akarok lenni a cigaretta parazsa,
Melyet kezébe rejt a munkás,
Miközben a vagont pakolja.
Liliom akarok lenni úrilányok kezében
Vasárnap délután a korzón.
Én akarok lenni az égboltozat, a hófelhő
És a vihar, mi lerepíti
Gyermekek fejéről a tavaszi sapkát.
Elegem van már a kínzó vágyakból!
Élni akarok, s meghalni minden nap.
Mert még dolgom van, mert már mindent megtettem.
Hagyjatok elmenni, s hívjatok vissza!
Utolsó kommentek